Main points

• Egyre több kutatás vizsgálja a korrupcióellenes figyelemfelhívással kapcsolatos üzenetek közvetítésének eredményességét.
• A kutatásokból kiderül, hogy a korrupció mértékét és következményeit hangoztató üzenetek közvetítése különösen hajlamos „visszaütni”, mivel azt az elképzelést erősíti meg, hogy a probléma túl nagy ahhoz, hogy meg lehessen oldani.
• Továbbá megállapították, hogy még a korrupció elleni fellépésben elért eredményeket hangoztató, „pozitív” üzenetközvetítő kampányok is csak rontanak a helyzeten. Ebből arra következtethetünk, hogy számos korrupcióellenes figyelemfelhívó kommunikáció akár kontraproduktív is lehet.
• Mindemellett több kutatás rámutatott arra, hogy az üzenetek hatástalanok, ami arra utal, hogy a figyelemfelhívásra irányuló törekvések magukban hordozzák a források elpazarlásának kockázatát.
• Csak úgy biztosítható, hogy a korrupcióellenes kommunikációs kampányokra fordított anyagi források ne vesszenek kárba, és hogy maguk a kampányok ne váljanak kontraproduktívvá, ha még azelőtt teszteljük hatásukat a célcsoportból vett mintán, mielőtt szélesebb körben kommunikálnánk őket.
• Fokozott figyelmet kell fordítani a gyakorlati alkalmazást megelőző kísérleti tesztekre. Ugyanis csak a kísérleti tesztek révén alkotható rendszerszintű kép az üzeneteknek való kitettség hatásáról.
• Az üzenetek ilyen jellegű, a gyakorlati alkalmazást megelőző tesztelését a korrupcióellenes figyelemfelhívó kampányok előkészítésének szerves részeként kell kezelni.